System message

Galaktikus mesterművek

Galaktikus mesterművek

Debreceni Egyetem, AULA
4032 Debrecen, Egyetem tér 1.

Műsor:
Bach: a-moll hegedűverseny (BWV 1041)
Bach: d-moll kettősverseny (BWV 1043)
Bach: E-dúr hegedűverseny (BWV 1042)
Mozart: C-dúr, „Jupiter” szimfónia, K. 551

Közreműködik:

Zalai Antal - hegedű

Alexáné Kardos Ildikó - hegedű

Kodály Filharmonikusok kamarazenekara

Vezényel: Bényi Tibor

Jegyár: 1900 Ft

Galaktikus mesterművek
2020. March 10., 19.30
Season ticket
Season ticket

Személyes gondolatok…

J.S. Bach zenéje a legmélyebb lelki megnyilatkozás, ami hallgatójában megtisztult energiákat szabadít fel. Ezért halljuk, olvassuk oly sok híres zenész nyilatkozatában, hogy mindennapjaikat Bach zenéjének játszásával indítják. Műsorunk első felében Bach gyönyörű hegedűversenyeit mutatjuk be. A három közül legrégebben, kötheni korszakában (1717 és 1723 között), Vivaldi versenyműveinek alapos tanul - mányozása után, azok kompozíciós stílusjegyeire építkezve írta az E-dúr hegedűversenyt. Az a-moll versenymű valószínűleg Lipcséből az 1730-as évből származik. Szépségéről Claude Debussy így nyilat - kozik: „hatása olyan nagy, hogy nem tudjuk magatartásunkat kontrollálni, hogy méltó módon viselked - jünk e gyönyörű mű hallgatása közben.” Bach Lipcsében a Telemann által alapított Collegium Musicum zenekar irányítását vette át, ahol fiatal zenészek, diákok és két fia, Wilhelm Friedemann Bach és Carl Philipp Emmanuel Bach is játszottak. Hétvégeken legtöbbször kávéházakban muzsikáltak együtt. A d-moll kettősversenyt is egy ilyen alka - lommal mutatták be. A két szóló teljesen egyenrangú, barátságos együtt-játék. Már nem a „régi nagy példakép” Concerto grosso „rivalizáló karaktere” érvényesül benne. Későbbi korok híres versenyművei bástyáinak alapjai épültek így fel mesterünk tolla nyomán... Mozartot hallgatva a klasszicizmus virágzásának szellemi hátterében kialakult polgári kultúra idejébe repítve érezzük magunkat. A királyi udvaroktól lassan elszakadó, önállósuló koncertélet korában a komponálás új technikai elemekkel gazdagodik, a hangszerkészítés terén is jelentős előrelépés mutatkozik, leginkább a fúvós hangszerek építése, fejlődése éli reneszánszát. Bécs külvárosában, Währingben 1788 nyarán két hónapon belül jegyezte le Mozart utolsó három nagy szimfóniáját. Ebben az esetben is csak egy hosszabb komponálási folyamat mechanikus rövid része volt a leírás. A lélekben és fejben már kész műveket jegyzetek nélkül, hibátlanul vetette papírra. A C-dúr szimfónia az utolsó, talán tudatos összegzése az egész életműnek. „Szimfónia zárófúgával” megjegyzést találunk az eredeti kéziraton, a Jupiter nevet egy koncertszervezőtől kapta. Legkésőbb az utolsó tétel kódájában, amikor az összes téma egyesül, barokk és klasszikus formák (fúga, szonátaforma) olvadnak össze egy szellemet képviselve, a legmagasabb csúcson illatozó virágszálat téphetjük le. Egy korszak lezárult…

Bényi Tibor 

 

 

ALEXÁNÉ KARDOS ILDIKÓ

Zenekarunk hegedűművésze, I. koncertmestere. Tanulmányait Debrecenben kezdte és folytatta középfokon, majd hegedűművész- és tanári oklevelet szerzett a Liszt Ferenc Zeneművészeti Egyetemen. 2000-től a Zeneművészeti Kar oktatója. Zenekari művészként 1987-től a pécsi, majd 1997-től a debreceni zenekar koncertmestere. A Phoenix Kamarazenei csoport tagjaként Debrecen és a régió hangversenyéletének gyakori fellépője. Szimfonikus zenekarok tagjaként Európa számos országának koncertpódiumán megfordult, főleg koncertmesterként. Pécsett és Debrecenben is elnyerte az “Év zenekari művésze” címet. Munkáját 2006-ban Kritikusi, 2008-ban Nívó-díjjal, 2012-ben és 2016-ban Rubányi-díjjal ismerték el. 2018-ban Debrecen Kultúrájáért Díjjal tüntette ki Dr. Papp László, Debrecen város polgármestere.

ZALAI ANTAL

Öt éves korában kezdte klasszikus zenei tanulmányait Budapesten. Diplomáját a brüsszeli Királyi Konzervatóriumban szerezte 2009-ben, Sebestyén Katalin tanítványaként. Brüsszeli tanulmányait megelőzően Dénes László, Komlós Péter és Jozef Kopelman irányítása alatt képezte magát Budapesten. Emellett részt vett Isaac Stern, Pinchas Zukerman, Erick Friedman, Varga Tibor, Lewis Kaplan és Pauk György mesterkurzusain.

Tizenöt éves korában nemzetközi ismertséget szerzett Bartók: I. hegedűversenyének előadásával, a budapesti Zeneakadémia Nagytermében, Yehudi Menuhin 80. születésnapjának tiszteletére rendezett hangversenyen. Karrierjének fejlődése során olyan karmesterekkel működött együtt, mint Fabio Luisi, Paavo Järvi, Yoel Levi, Lawrence Foster, Gilbert Varga, Shlomo Mintz, Ludovic Morlot, Laurent Petitgirard, Enrique Bátiz Campbell és Takács-Nagy Gábor.

Az Egyesült Királyságban 2008-ban debütált, ahol Glazunov hegedűversenyét adta elő a Royal Liverpool Philharmonic vendégeként, Ludovic Morlot vezényletével. Ugyanezt a versenyművet játszotta berlini bemutatkozásakor is, a Deutsches Symphonie-Orchester szólistájaként a Berlini Filharmóniában.

2010 áprilisában Zalai a bécsi közönségnek mutatkozott be a Bécsi Szimfonikusok hagyományos “Bécsi Tavasz” gálakoncertjének egyedüli szólistájaként a bécsi Musikverein Aranytermében, Fabio Luisi vezényletével. Szólóesteket adott többek közt a New York-i Carnegie Hall kamaratermében, a washingtoni Kennedy Központ Terrace Theater termében, a moszkvai Csajkovszkij Konzervatórium Nagytermében, a genfi Victoria teremben, a brüsszeli Királyi Konzervatórium Nagytermében és a vancouveri Chan Művészeti Központban.

 

This webpage use cookies. Cookies stored on your computer.