Rendszerüzenet

Modern május

Modern május

Kölcsey Központ, Nagyterem
4026 Debrecen, Hunyadi u. 1-3.

Műsor:
Oláh Kálmán: Concerto for Symphony Orchestra and Jazz Band / Andrew Lloyd Webber: Requiem

Közreműködik:
Miklósa Erika – szoprán / László Boldizsár – tenor / Oláh Kálmán – zongora / Balázs Elemér – dob / Barcza Horváth József – bőgő / Bacsó Kristóf – szaxofon / Dés András – ütőhangszer / Gulyás Botond és Török Tamás - fiú szoprán (Lautitia Gyermekkar tagjai) / Kodály Kórus Debrecen / Kodály Filharmonikusok Debrecen

Vezényel: Kovács László

Modern május
2019. May 07., 19.30

Oláh Kálmán egyike azoknak a kiváló magyar jazz zongoristáknak, akiket a nemzetközi zenei világ is magasan jegyez. Zeneszerzőként és előadóként mesteri módon egyesíti és kombinálja a jazz, a népzene és a kortárs klasszikus zene elemeit. Számos elismerése és kitüntetése közül a legjelentősebb a Thelonious Monk Nemzetközi Jazz Zeneszerzői Verseny 2006-ban elnyert nagydíja. Concerto for Jazz Orchestra című kompozícióját 2001 februárjában mutatta be a Magyar Rádió a Budapest Jazz Orchestra előadásában. Ennek a műnek az átdolgozása a Concerto for Symphony Orchestra and Jazz Band, mely először 2006-ban került közönség elé, a Miskolci Szimfonikusok közreműködésével. Azóta több helyszínen is nagy sikert aratott a darab, főleg újdonságával meghódítva a közönséget. A kritika is elismerően írt Oláh Kálmán concertójáról, „igazán eredeti kompozíciónak” nevezve azt, melyben Bartók illetve Stravinsky dallam- és harmóniavilága nyer egyedi, friss újraértelmezést.

Andrew Lloyd Webber, a Jézus Krisztus Szupersztár, a Macskák, az Evita világsikerű szerzője – a rockopera műfajának fejedelme – 1985-ben meghökkentő új darabbal állt a közönség elé. Nagyszabású gyászmisét, requiemet komponált, melynek liturgikus és klasszikus zenei gyökerei évszázadokra vezethetők vissza. Webbert a hattételes, félóra időtartamú Requiem megírására két esemény késztette. Édesapjának 1982-ben bekövetkezett halála, illetve  egy újsághír a New York Times-ból egy kambodzsai fiú tragédiájáról. Az egyházzenének egyébként fontos szerepe volt Webber zenei fejlődésében, korábban is komponált kisebb szakrális darabokat. A Requiemet a hagyományos latin szövegre írta, melyben a vegyeskar és zenekar mellett szoprán, tenor és fiúszoprán szólistát alkalmaz. Hangvételében ötvöződnek a klasszikus hagyományok a popzenére jellemző dallamfordulatokkal és egyszerűbb formai megoldásokkal. „Nem tudom, milyen helyet foglal majd el művem a mai zenében, de számomra összes szerzeményeim közül ez a legszemélyesebb.” – nyilatkozta Webber az ősbemutatót követően.

A mostani előadásban közreműködő Kodály Kórust szoros kapcsolat fűzi Webber Requiemjéhez. Nem csupán azért, mert az eltelt harminc év során többször is alkalmuk volt előadni a darabot. Büszkék lehetünk rá, hogy az ősbemutató után két évvel – 1987 júliusában –  a Requiem Margitszigeti Szabadtéri Színpadon lezajlott hazai premierjének is részese volt kiváló énekkarunk. London után a magyar fővárosban szólalt meg Európában először Webber Grammy-díjas Requiemje.

 

Miklósa Erika

Kossuth-, Liszt Ferenc-, és Prima Primissima-díjas koloratúrszoprán énekesnő. 19 évesen – minden idők legfiatalabbjaként – szerződtették a Magyar Állami Operaházhoz. Első külföldi fellépése 1992-ben, Brüsszelben volt, Hamari Júlia meghívásának köszönhetően. Még ebben az évben Mannheimben mutatkozott be A varázsfuvola Éj királynőjének szerepében, amellyel csakhamar meghódította a világ összes jelentős színpadát Londontól Párizsig, Münchentől New Yorkig, és ő lett a legkeresettebb művész ebben a szerepben, amelyet mára több mint ötszázszor énekelt. A Liszt Ferenc Zeneművészeti Főiskola konzervatóriuma után, 1996-ban külföldön képezte magát: előbb a philadelphiai Academy of Vocal Arts, majd a milánói Scala ösztöndíjasaként. 1999-ig volt tagja a Magyar Állami Operaháznak, ahol szopránszerepek sorát énekelte és énekli azóta is. 2004-től állandó fellépője a New York-i Metropolitannek. A fajsúlyos szerepek mellett előszeretettel szerepel vígoperákban is. Az opera műfaja mellett szívesen kalandozik a musical, az operett világába is, számos exkluzív gálakoncert főszereplője.

Miklósa Erikával készült korábbi interjúnkat IDE kattintva olvashatják el!

Miklósa Erika

 

László Boldizsár

A könnyűzene és az opera világában is aktív énekes, tenor énekművész. 1995-ben alapító tagja, majd 2008-ig vezetője a Cotton Club Singers együttesnek. A zenekar megszűnése után az opera műfajában folytatta karrierjét. Első mestere Magyarország egyik legismertebb énektanára, Sík Olga volt, majd Berle Sanford Rosenberg tanítványa lett. 2008-ban a Szegedi Nemzeti Színház magánénekesként szerződtette. Azóta számos szerepet énekelt nagy sikerrel. Rendszeresen énekel főszerepeket a Magyar Állami Operaházban, a pozsonyi Szlovák Nemzeti Operában, a Miskolci Nemzeti Színházban, a Győri Nemzeti Színházban, a Pécsi Nemzeti Színházban, a Szegedi Szabadtéri Játékokon és Kassán. Vendégszerepelt Szlovákiában, Csehországban, Romániában, Olaszországban, Svédországban, Mexikóban és Kínában.  2008-ban a momus.hu internetes operaportál az év operaénekesének választotta. 2016 őszén Melis György-díjjal jutalmazta a Magyar Állami Operaház, 2017 nyarán megkapta a Magyar Állami Operaház legrangosabb díját: az Operaház Kamaraénekese lett. 2018-ban a Fidelio KULT50 kiadványában 2018 legkiemelkedőbb férfi operaénekesévé választották.

(Fotó: Perger Viktória)

 

Lautitia Gyermekkar

A debreceni Szent Efrém Görögkatolikus Általános Iskola kórusa 1959 óta működik. 2006- ban lett az énekkar karnagya Nemes József – aki gyermekként szintén a kórusban énekelt –, ekkor vették fel a Lautitia Gyermekkar nevet. Számos hazai és nemzetközi kórusverseny díjazottjai és fesztiválrésztvevői. Az utóbbi évek eredményeiből és elismeréseiből kiemelkedik az Európa- és világbajnoki cím, valamint a KÓTA- és a Hajdú-Bihar Megyei Prima-díj.

 

 

Oláh Kálmán

Az 1970-es születésű zongorista-zeneszerző a világ kortárs zenei életének egyik legeredetibb alkotója és legkitűnőbb előadóművésze, 2000-től a budapesti Liszt Ferenc Zeneművészeti Egyetem zongora- és zeneszerzéstanára. Rangos szakmai díjakkal ismerték el Magyarországon: 2006-ban Liszt-díjat, 2008-ban Szabó Gábor Életműdíjat, 2009-ben az Artisjus Az év zeneszerzője díját vehette át. 2015-ben Fényes Szabolcs-díjat kapott. Zeneszerzőként is a világ élvonalába tartozó művész: számos nemzetközi, előadóművészi díja mellett 2006-ban megnyerte a legrangosabb amerikai Thelonious Monk Jazz Composers Competition zeneszerzői fődíját, amelyet 2006 szeptemberében vett át a washingtoni Kennedy Centerben rendezett, nagyszabású gálán.

 

Bacsó Kristóf

Generációjának egyik legkiemelkedőbb és legsokoldalúbb szaxofonművésze, zeneszerzője. A Zeneakadémia és a bostoni Berklee College of Music elvégzése után, öt és fél éven át Franciaországban, majd az Egyesült Államokban élt és dolgozott. Európa számos országában fellépett már, többek között a London Jazz Fesztiválon, a Pescara és a Barcelona Jazz Fesztiválokon, valamint több neves európai jazzklubban. Több együttes alapítója. Jelenleg főként triójával, Oláh Kálmánnal illetve a Modern Art Orchestrával dolgozik. 2007-ben és 2009- ben az Artisjus Zenei Alapítvány díját nyerte el kiemelkedő oktatói majd előadóművészeti tevékenységért. 2015-ben Nocturne című darabjáért a Magyar Zeneszerzők Egyesületének Orszáczky-díját kapta meg.

 

Balázs Elemér

Hatévesen kezdte tanulmányait. Kivételes tehetségként nyert felvételt a Bartók Béla Zeneművészeti Egyetem jazz tanszakára, ahol Kovács Gyula volt a dobtanára. Dobosként és zeneszerzőként meghatározó alakja a magyar jazzéletnek. Legendás zenekarok tagja. Különleges dobolása közel száz lemezen hallható. Részt vett számos nemzetközi jazzfesztiválon. 1990-ben megalapította első, saját neve alatt futó quintet-jét, amelyet több formáció követett. Lemezeiért többek közt Gramofon-díjat, Fonogram-díjat kapott. 2005-ben a Magyar Érdemrend Ezüst Keresztjével tüntették ki.

 

Barcza Horváth József

Nagybőgős, basszusgitáros. Klasszikus zenészként végzett a Zeneakadémián. A Budapesti Fesztiválzenekar tagja volt 2 évig, majd a hazai jazz- és könnyűzenei életnek lett fontos szereplője. A közönség gyakran láthatja őt neves hazai szólisták, mint Szőke Nikoletta, Snétberger Ferenc, Lajkó Félix, vagy nemzetközi sztárok, mint Erik Truffaz, Joshua Redman, David Friedman oldalán játszani. 2013-ban jelent meg első, önálló szerzői lemeze. 2007 és 2008 között a Liszt Ferenc Zeneművészeti Egyetemen tanított, majd az Egressy Béni Zeneművészeti Szakközépiskola és a Snétberger Zenei Központ tanára volt. Pedagógiai munkásságát 2010-ben Artisjus-díjjal ismerték el. Jelenleg a Rajkó-Tálentum Zene és Táncművészeti középiskolában tanít.

 

Dés András

Zenei tanulmányait hatévesen kezdte klasszikus ütőhangszereken. 2005-ben a Liszt Ferenc Zeneművészeti Egyetem Jazz tanszékén diplomázott. Az elmúlt évek számos meghatározó magyar jazz és világzenei együttesének volt tagja, olyan világhírű zenészekkel játszott együtt, mint Palle Mikkelborg, Erik Truffaz, Charlie Mariano, Frank London, Theodosii Spassov, Jack DeJohnette, Chris Potter, Gerard Presencer és Eivind Aarset. Film- és színházi produkciók zeneszerzője, több mint 90 lemez közreműködője. Előadóművészként jelentős színpadokon zenélt már, mint például a Carnegie Hall, a Damaszkuszi Operaház, a Covent Garden, a Jeruzsálem Színház, a Kairói Jazz Fesztivál, az amsterdami Concertgebouw vagy a shanghai-i világkiállítás.

(Fotó: Csendes Krisztina)

 

További híreink

Budapest Music Center 4000 négyzetméteres zenei központja ad otthont a Kodály Kórus legújabb kortárs koncertsorozatának.

Megjelent legújabb műsorfüzetünk: Kodály Tavasz 2024!

Március 8-án a Kodály Kórus egy olyan zenei utazásra invitálja Önöket, amelyben az égi hangok és a földi művészet találkozásának lehetnek tanúi.

 

A(z) Kodály Filharmónia Debrecen oldalon az üzemeltető süti fájlokat (cookie) használ, az adatvédelmi szabályzat rendelkezései szerint. A süti fájlok a számítógépén tárolódnak.