Rendszerüzenet

Remény és bizalom

Remény és bizalom

Kölcsey Központ, Nagyterem
4026 Debrecen, Hunyadi u. 1-3.

Műsor:
Dvořak: IX. (e-moll) szimfónia („Az Újvilágból”), op. 95. / Mozart: D-dúr („Koronázási”) zongoraverseny, K. 537

Közreműködik:
Kodály Filharmonikusok Debrecen

Vezényel és zongorán közreműködik:
Somogyi-Tóth Dániel

Jegyár: 3100 Ft, 2400 Ft

Figyelem! Változás az évad rendjében! A hangverseny március 22-én lesz megtartva a korábban kihirdetett február 1-i időpont helyett! 

Remény és bizalom
2022. March 22., 19.30

Mozart 537-es Köchel számú, D-dúr zongoraversenyét gyakran illetik a „Koronázási” jelzővel. Melléknevét abból az okból kapta, hogy 1790-ben Frankfurtban II. Leopold császárrá koronázásakor is bemutatták. A mű korábban, 1788 februárjában Bécsben keletkezett, Mozart utolsó három nagy szimfóniájának társaságában. Első előadására 1789 októberében került sor Drezdában. Érdekesség, hogy nincs még egy olyan Mozart zongoraverseny, amelynek szólóanyagából a zeneszerző ilyen nagy részt kidolgozatlanul hagyott volna, s melynek pótlását utóbb a kiadó végezte el. Első tétele (Allegro) hosszú zenekari bevezetővel indul.  A témák bemutatása után a kidolgozás eleinte motivikusan halad, de szinte improvizatív módon ér véget. A visszatérés lényegében a szokásos kompozíciós szabályokat követi, aztán szólóhangszer kadenciáját követően néhány ünnepélyes ütemmel zárul. A második (Larghetto) tétel Mozart vázlataiban még Romanze címen szerepel, szerkezete alapvetően három részes. A témabemutatás után a középrész több hangnemet is érint, majd a visszatérés után rövid kód zárja a tételt. A zárótétel a nagy rondók típusának felel meg, A szólózongora egyszerű, vidám témát vezet be, amelyet a zenekar timpani-akcentusokkal vesz át. Az első közjáték rövid időre mollba fordul, és főként a szólista skálafutamaiból áll. A második epizód helyett Mozart egy kis kidolgozást illeszt be, így egyesítve a rondó- és a szonátaformát. Ezt követi az első közjáték ismétlése, amely a rondótéma megjelenésével a visszatéréséhez vezet, majd ünnepélyes kóda zárja a versenyművet.

A romantikus zenekari repertoár egyik legnépszerűbb darabja Antonin Dvořák IX., e-moll szimfóniája, az ún.  „Újvilág” szimfónia, pontosabb fordításban  „az új világból”. A cseh Dvořák remekműve fontos mérföldkő az amerikai jellegű zenei anyag és klasszikus zeneszerzés elveinek érvényesítésében. A szimfónia akkor íródott, amikor Dvořák New Yorkban élt és dolgozott. 1891-ben egy Jeannette Meyer Thurber nevű amerikai mecénás az általa alapított New York-i Nemzeti Zenekonzervatórium élére igazgatót keresett. Elhatározta, hogy a pozíciót olyan világhírű muzsikussal tölti be, akinek saját presztízse az intézmény rangját is növelné. Thurber végül Dvořáknak ajánlotta fel az állást, aki akkoriban a Prágai Konzervatórium professzora volt. A darabot 1893. december 16-án mutatták be a Carnegie Hallban, a New York-i Filharmonikusok közreműködésével. A New York Herald egykori újságírója megjegyezte, hogy az új szimfónia „nemes kompozíció... hősies méretekkel” és a művet Beethoven, Schubert, Schumann, Mendelssohn és Brahms alkotásaihoz hasonlította. Dvořák írásaiból kiderül, hogy csodálta az afroamerikai spirituálék és a déli ültetvényesek dalainak szépségét, és azt tanácsolta más zeneszerzőknek is, hogy tanulmányozzák őket inspirációért. Számos zenetudós feltételezi, hogy az Újvilág-szimfónia dallamai – legalábbis részben – ilyen ún. spirituálékon alapulnak. Dvořákot az indián hagyományok is lenyűgözték. Elismerte, hogy a szimfónia bizonyos részeit Henry Wadsworth Longfellow The Song of Hiawatha (Hiawata éneke) című verse ihlette.  A harmadik tétel scherzójának táncszerű szakasza például az ebben a versben ábrázolt indián esküvői lakomát idézi. Az amerikai zenével való tényleges, vagy vélt kapcsolatoktól eltekintve az Újvilág-szimfónia olyan stíluselemeket is alkalmaz, amelyek cseh, német, francia, skót forrásokra utalnak. A harmadik tétel témája például hasonlít Dvořák szláv táncaira, amelyeket a cseh népzene ihletett. A szimfónia motivikusan és tematikusan összekapcsolódó négy tételével ciklikus formát alkot, amely szerkezet a XIX. századi európai zeneszerzők körében általános volt. Az Újvilág-szimfónia betetőzése Dvořák szimfonikus életművének, melyben a szerzői invenció és a mesterségbeli tudás a legmagasabb szinten nyilatkozik meg.

– baljos –

Somogyi-Tóth Dániel

További híreink

Megjelent Kodály Ősz 2022 programfüzetünk.

A Kodály Kórus próbajátékot hirdet alt / tenor / basszus szólamban határozott idejű állásra, hosszabbítási lehetőséggel.

Minden év október 1-jén, a zene világnapján különleges programmal készülünk. Idén Önöket, a közönséget biztatjuk aktív közreműködésre! Szavazást indítottunk az ünnepi hangverseny nyitányának és két további mű kiválasztására.

A(z) Kodály Filharmónia Debrecen oldalon az üzemeltető süti fájlokat (cookie) használ, az adatvédelmi szabályzat rendelkezései szerint. A süti fájlok a számítógépén tárolódnak.